A sajtóban előszeretettel követik el – napi rendszerességgel, akár címben is – újságírók azt a hibát, hogy kifelejtenek egy névelőt, csak mert úgy frappáns, vagy úgy teljesnek érzi a mondatot. Senki sem várja el, hogy egy felhasználó a kommentjében tökéletesen fogalmazzon,…

2015. szeptember 3.: Új nyelvtanszabályzat! És ebben az új szabályzatban előre is, hátra is teszünk lépést. Számos írásmód észszerűsödött (ugye!), de a szóösszetételek terén teljes a káosz.  Mondjunk köszönetet együtt, kórusban a saját szabályaikat sem ismerő…

Számtalanszor előfordul, hogy még akár műsornarrációban is azt hallom, vagy újságcikkben azt olvasom, hogy láthatólag vélhetőleg feltehetőleg (Más tényleges példa most nem jut eszembe, majd később még bővítem a listát.) Ezekhez könnyű hozzászokni, mert műveltség…

Nem kimondottan vadhajtás, inkább szabályozatlan terület, ezért (is?) a névutók esetében elterjedt szokás teljesen hibásan használni őket. Fel sem tűnik, amíg nem gondoljuk át, hogy valójában mit is mondunk. Például: Nem fért mellé, ezért alá tettem. Talán nem is érzed…

Mindjárt az első bejegyzésünk felháborodást válthat ki egyesekben, hiszen a nyitva tartás helyesírása még talán egy frissnek számító téma, és a…

A magyar nyelvnek van egy nagy különlegessége, mégpedig hogy képes segédige nélkül állítani, ez az ún. névszói állítás. Míg pl. az angol nyelvben mindenképpen is (van), was (volt) stb. segédigét kell használnunk egy ilyen állításhoz, pl. John is here. (John itt van.),…

A magyar nyelv gyönyörű, és egy csodálatos rendszer. Rendkívül pontosan kódolja a közlendőt, ami lehetővé teszi, hogy ha egy mondatnak egy része elvész, a maradék még mindig sok vagy akár elég információt is elég pontosan közöl ahhoz, hogy az eredeti közlés…