Nem kimondottan vadhajtás, inkább szabályozatlan terület, ezért (is?) a névutók esetében elterjedt szokás teljesen hibásan használni őket. Fel sem tűnik, amíg nem gondoljuk át, hogy valójában mit is mondunk.

Például: Nem fért mellé, ezért alá tettem.

Talán nem is érzed már helytelennek, de figyeld csak meg, ugyanilyen névutó a miatt is, csak okhatározó, nem pedig helyhatározó. Hogyan is használjuk? Példadialógus:

– Miért tetted? – kérdezte Ervin.

Tamás lesütötte a szemét, majd búskomoran a lányra sandított.

– Miatt Miatta... hogy felfigyeljen rám.

Igen, az ott egy személyrag; egyes szám harmadik személy. De felelhette volna ezt is:

– Ért Érte tettem. Hogy boldog legyen.

Ugyanaz az eset. Helyesen tehát: Nem fért melléJE, ezért aláJA tettem.

Egy még egyértelműbb példamondat:

Józsi mellé ért.

Ugyanúgy, mint az, hogy "Józsi alá tette." Mi alá? Ki mellé? Ki a mi van?

A "Józsi mellé ért" azt jelenti, hogy egy rejtett alany Józsi mellé ért. Józsi mellé. Tehát Józsi a hely, ami mellé valami épp odaért, például egy előző mondatban vagy tagmondatban leírt autó vagy személy. Ha viszont Józsi ért az autó vagy Kati mellé, akkor azt úgy fejezzük ki, hogy: Józsi melléJE ért.

A névutók ragozása tehát helyesen:

És így tovább. Egyébként

Feltűnhet, hogy soha nem mondunk olyat, hogy "Elvettem mellől." Azt mondjuk: "Elvettem mellőle." A ragozatlan alak akkor helyes, ha igekötős szerkezetből emeljük ki.

Pl. melléáll —> állj mellé 

Vö: melléje áll —> állj melléje 

A melléáll alak jelentése: elvont értelemben segíteni valakit, lásd: "Melléállt a bajban". A mellé áll alak jelentése: fizikailag melléje állni. Lásd: "Melléje álltam, mert máshol nem volt hely." vagy "Odaálltam melléje, mert máshol nem volt hely."

Utóirat: A blog.hu egyébként nagyszerű adminfelületében is elrontják, mintha nem magyarul beszélne a felület:

Tehát a beszúrása elé történik valami, vagy pedig mögé. A beszúrása mögé. Úgy, mint a beszúrása miatt, vagy a beszúrásáért...